ÍGÉRETED SZERINT
Makra Ildikó
Tiszta vizet hintesz rám,
És így talán
Megtisztulok,
S megóv a burok,
Mit szent kezeddel
Fonsz körém.
S mint a végtelen látókörén
Áthatoló napsugár,
Mi a ködöt felszívja,
Úgy leszek én is tiszta.
Hitem Benned kínban fogant.
S mi elõtte voltam,
Hiú, gõgös, szótlan,
Húr nélküli lant,
Eltûnt messze.
Utamat addig kikövezte
A búskomorság,
De a sötétet beragyogó láng
Új útra vezetett.
Utat mutatott a kereszt.
Ma már ezt az utat járom.
S mint feslõ rügy az ágon,
Egyszer csak kivirágzom.
2007. október 31.