ISTEN BÖLCSESSÉGE

Kispál Csilla

Isten bölcsessége

Barangolok a betûk közt,
S mélyen megbántanak
Halálos ellenségeid,
Az idézõjeles szavak.
Fel sem fogják a firkászok,
Mit tesznek veled,
Mikor kisbetûvel írják
Legszentebb Neved.
Mindegyik olyan bátor,
Lánglelkû, becsületes!
Akkor miért vagy Te
Számukra lelki szemetes?
Annyira elvarázsolja õket
Személyes világuk,
Hogy a Te nyomodba
Sohasem teszik a lábuk.
Számon kérik Rajtad
Lelki nyomorukat
S mindazt, amit nekik
Bûnös életük ad.
Haragjuk rögtön
A Szentírásra sújt,
Mert saját választásuk
Nekik reményt nem nyújt.
Istenítenek
Minden olyan gyönyört,
Mely tompítja bennük
Az élet iránti csömört.
Bálványuk egy csalóka,
Tünékeny délibáb,
Bazári színjáték,
Az emberi jóság.
Aggódó lelkem
Lecsendesíted,
Amikor haragvó szívem
Bölcsen meginted.
- Fiam – mondod,
- Erre egy megoldást tudok:
Menj el és hirdesd nekik
Az Evangéliumot.