ISTEN HÍVÁSA!

Pecznyík Pál

Istenhez száll hálaimám,
ki arra méltatott engem,
Lelke által ihletetten,
verseit mind, lejegyezzem.

Soha nem tudom elõre,
mikor jõ a vers – gondolat,
mint méltatlan íródeák,
leírom azt, mit Lelke ad.

Többször nappal, néha éjjel,
sorakoznak versmondatok,
drága lelkek mentésénél,
ma nincsen fontosabb dolog!

Mint méltatlan közvetítõ,
verseit mind, tovább adom,
hisz azokból, egy sem enyém,
Atyáméi, tõle kapom.

Vers által is hívogathat
akkor is, ha már nem leszek,
hívására hozzá jutnak
aggok, ifjak és gyermekek.

Nem a versíró a fontos,
hanem Õ, a verset adó,
övéi: üdv – ruhát kapnak,
fehérebbet, mint itt, a hó.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. V. 22.

A weboldalt készítette, és üzemelteti: Deli-Szabó Sándor
Látogatók száma: 28 009 531