ISTENNEL NINCS NEHÉZ KÕ

Túl nagy a kõ, melyet át kellene lépned
Próbálod eltolni, de erõd is véges
A kerülõ úthoz nincsen bátorságod
Megállsz a kõ mögött, s te leszel árnyékod

Túl nagy a szakadék, nem éri át lépted
A mélység megriaszt, az ûrt rettegve féled
Szárnyakat szeretnél, hogy vigyen át téged
De megjelenik elõtted zuhanó képed

Túl nehéz a súly, nem tudod emelni
Pedig fel kellene kapni, el kellene vinni
Küszködve emeled, de a lábadra zuhan
Olyan mint egy kijózanító, jéghideg zuhany

A sötétség elárasztja a világosságot
Az ördög mûvétõl Istent nem látod
Rá kell jönnöd, hogy a fény az erõsebb
Bármily sötét van, a fény utat tör neked

S amikor a fényt a kezedben tartod
S a sugár erejével a követ elmozdítod
Az könnyedén gurul a szakadékot kitöltve
S egyenes utad lesz Isten kegyelmébe