KÉT ORSZÁG
Pecznyík Pál
Mily nagy öröm nyárban,
virágillat-árban,
szemlélni a rónát
a hegyrõl, mélybe lent.
Szárnyán enyhe szélnek,
száll a madárének,
Alkotójához: ki
trónol a fénybe fent!
E látható földön,
van sok nép, sok ország,
de örök: csak kettõ,
kárhozat, mennyország.
Bûn miatt – lelkileg –
mi, holtan születtünk,
ezért kárhozatnak
polgárai lettünk.
Hív és vonz bennünket,
kárhozat honának
múló dicsõsége,
hamis fénye, bája.
Csak halálunk után,
döbbenünk majd arra,
becsapott a Sátán,
s lelkünk: tûz-tó várja!
Mennyország is itt van,
csak az nem látható.
Mert Krisztusban hívõk
szívbéli világa,
feltámaszt téged is,
a lelki halálból,
ha szívedben élhet
Úr Jézus, a drága!
Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. VI. 23.