MENNY ELÕSZOBÁJA

Menny elõszobája, õsi földünk úgy lett,
hogy rá: Isten Fia, lehozta a mennyet!
Jézus utat képez, mennyország – föld között,
sorsunkat vállalva, testünkbe öltözött.
Isten Bárányaként, kereszten elvérzett!
Így vált valósággá, mit irántunk érzett.
Mentõ szeretetét! Bûnben el ne vesszünk,
Benne elrejtõzve, Atyjához mehessünk.
Menny elõszobája, ám csak azok tere,
kiknek szív - oltárán, Jézusnak van helye!
Megváltott hívei, már itt, mennyben élnek,
hiszen részesei, a mennyei fénynek.
Világ fénye, bája, bár csábítja õket,
de Jézus megvédi, a mennybe menõket.
Kapcsolatban állnak, mennyország Urával,
énekük, imájuk, trónusához szárnyal.
Menny elõszobája: csak átszálló helyük,
ide várják Jézust, hogy felszálljon velük,
ama dicsõ honba, hova régtõl vágynak,
hiszen gyermekei, az égi Királynak!
Aki fenségével, eget – földet betölt,
Kinek szava nyomán, néha megreng a föld!
Menny elõszobája, nem áll fent örökké,
tûzben megsemmisül, s nem épül fel többé.
De hívõ lakói, biztonságban lesznek,
s a menny örömében, örökké részt vesznek.
Körülveszi õket, csodás panoráma,
szebb az, mint az ember, legszebb földi álma.
Ajkukon nem hal el sem ima, sem ének,
örömére Isten, szeretõ szívének.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. I. 23.