NYITNI KÉK...

Az ember még
mit sem remél,
borús az ég,
jeges szél zenél
a parti fákon,
s nem illenék,
de én fázom!
Hol a tavasz még?

S egy kis madár
szavát hallom rég,
tavasz lesz már:
„Nyitni kék,
nyitni kék...”
Kis tavaszhírnök,
már olvad a jég,
Ti szelethintõk,
meglátjátok még
kivirul az ág,
s lesz egünk kék.
No halld meg
te nagy világ:
„Nyitni kék,
nyitni kék...”

Szívet nyitni
ma, Isten felé!
Hát nem érzed rég?
„Nyitni kék,
nyitni kék...”
Hogy tavasz legyen
és nagy öröm!
Milyet régen
látott az ég!
Ember! Érzed,
ma szívet
„Nyitni kék,
nyitni kék!”