ÕSZI NAPSÜTÉSBEN

Gyönyörû az erdõ,
õszi napsütésben,
ragyog a napsugár,
milljó falevélen.

Szemem mintha színes
gyémántokat látna,
van rózsaszín, piros,
smaragdzöld és sárga.

Festõmûvész képe,
árnyék, ahhoz képest,
mûvész nem alkothat
oly gyönyörût, ékest.

Testvér, ha szemléled,
a szép õszi tájat,
szálljon fel szívedbõl,
Istenhez imádat.

Néked teremtette,
gyönyörködhess benne,
dicsérjed Szent Nevét,
a menny felé menve.

Nála, még sokkal szebb
panoráma vár rád,
amely felülmúlja,
tested legszebb álmát.

Egykor az új földön,
majd ámulva látod,
lelked új otthonát,
mint legszebb gyémántot.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2008. X. 07.