ÖZVEGYEK ÉNEKE

Elmúlt a sok szép tavasz, nyár,
õszbe fordult életem,
naponta az égbe szárnyalt,
imádságom, énekem.
Nálad van már élet-párom,
Jézus én is, hozzád vágyom.

Mióta üdv útján járok,
él szívemben a remény,
megláthatom szebb hazámat,
abban: a lét csupa fény.
Elcsüggedni ne hagyj engem,
vedd magadhoz, árva lelkem.

Lelkem egyre jobban várja
azt az órát, Jézusom,
melyben áldott kegyelmedbõl,
már örömmel itt hagyom,
ezt a kopott lelki sátrat,
s megláthatom szent Orcádat!

Gyülekezik rég a mennyben,
fényruhás hívõ sereg,
minden lelket bûnrabságból,
véren váltottál Te meg!
Hogy örökké Veled éljen
Atyád trónja közelében.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. I 20.