SOKÁIG...

Sokáig bûnös voltam, hitetlen,
a jóért rosszal fizettem.
De tudtam, rossz fa
jó gyümölcsöt nem terem,
Vártam hát, legyen
egy emberem,
aki elvisz a gyógyító tóba.

Sokáig bûnös voltam,
de eljött az óra,
és eljött, Aki szeretett
kezdettõl fogva,
Aki formált és ismerte
minden mozdulatom.
Õt kívánta testemben
minden atom.

Sokáig bûnös voltam,
de Õ tisztára mosott
és Magába rejtett.
Azóta dicsérem Õt,
s amelyben elhívott,
áldom a percet.


2010. december 11.