SZOLGÁLHASSAM MAGYAR NÉPEM!

Egy alföldi kicsi házban,
késõ õszi hervadásban,
láthattam meg a napot.
Szolgálhassam magyar népem,
a kegyelmes Isten nékem
ehhez, mindent megadott.

Gyermek voltam, felnõtt lettem,
évek zúgtak át felettem,
késõ õszben járok én.
Ismertem a szegénységet,
hullattam sok verejtéket,
az élet nagy harcterén.

Mindennap és minden óra,
Atyám Nálad, fel van róva,
mit átéltem itt alant.
Engemet is vársz a mennybe,
földi zajból, égi csendbe,
miként minden hontalant.

Arra vágyom, hogy e tájon,
honnan mennybe szállt a párom,
lehunyhassam két szemem.
S fent az örök égi honban,
dicsõséges hajlékodban,
imádhassunk Istenem.

Pecznyík Pál
Celldömölk.
2003.