SZÕLÕBEN

Metszem a szõlõt,
Csitt-csatt, az ollóm csattog
És én e földi hang közt,Uram Rád gondolok
A Te példázatod ahogy mondod,
Hogy Te vagy a szõlõtõ, én a szõlõvesszõ
S fent az égen mosolyogva mond rá áment,
Egy kedves kis bárányfelhõ.

Míg szívem s az ég egymásra néz,
Benned gyönyõrködik, Téged idéz
Addig a munka könnyen halad,
Nem válik robottá, nem hagyja szavad,
Addig ez a földi élet
Benned gyümölcsöt teremhet,
Jót és szépet.