ÚJ HANGOK HÁLÁJA

Új nemzedékünk szülötte: Ifjúság!
Benned keressük régi önmagunk,
És nem találjuk…

Mert újak õk, és velük minden új:
A kor, a tudomány
A nyelv, a szó,
De a hit is megújult,
És érthetetlen szemeink elõtt!

De Te Uram, Te minden jók adója
Érted az újat.
Mert Te adod a kor, a tudomány,
A nyelv, a szó, a hit,
S az értelem megújulását,
S szent akaratod szerint munkálod mindenekben!

Hála Neked, hogy nem a
Rozsdától rekedten csikorgó
Komor templomfalak mögé
Rejted el Önmagad.

Hála, hogy a dogmákat megveted,
S az önzõ kezeket,
Amelyek mások elõl elzárni igyekeznek
Hatástalanokká teszed!

Hála, hogy a szeretet parancsolatját
Emelted fölénk érckígyó gyanánt
- és hogy szereted az embereket!

Mert mi képmásodra teremtett emberek
Esendõek vagyunk.
Kezünk, szívünk, - jaj mennyiszer
Hányszor kitárul bálványok,
S önmagunk imádatára!
S Te mégis újból megbocsátasz.

Ma újra, új alakban fordulsz felénk.
Figyelõ arcod fürkészi lelkünk,
S gyarló emberi ünneplésünk
Hála – hozsannás szavaiból a lényeget
- aranymérleggel méri tekinteted.

Uram, segíts!
Hogy új nemzedékünk elõtt
Az értelem világa,
A nyelv, a szó megújulása
A mi hálánkkal párosulva
Juthatna Hozzád!

A hála napi ünneplésünk
– fogadásaink tartása nélkül –
hamissá válna.

Újítsd meg szívünk hála-hangját
Halkítsad szónk csöndes szavakká!
Uram! – Te add, hogy újult szívünkbõl
A hála-zsoltár meg ne szûnjön!!!