ÜRES A SÍR

A fehér szamár dala
Üres a sír

Mottó: én a sír kapuját eltorlaszoló kõ,
engedelmeskedem a Kõsziklának,
elmozdulok
és élõ köve leszek az Õ Egyházának.

Megfeszítettek, mondták.
Az élet ment tovább.
A tanítványok szétszóródtak,
legyintettek, nincsenek csodák.
Három napja nem láttak,
meghalt bennük remény,
míg Te az Élet Igéjét hirdetted
az Ábrahám kebelén.
És eljött az idõ,
hogy gyõztesként feltámadj,
s a hitetlen világnak
ezzel új reményt adj.
Effata!- tártad szét átszegezett kezed.
S a kõ elmozdult, engedelmeskedett Neked.
Hisz Magad vagy
az Igazság, az Út, az Élet,
nemhogy a sír,
de a seol kapui sem tarthattak vissza Téged.
A halál nem nyelt el,
Te felülemelkedtél,
üres a sír, s örökre hirdeti,
hogy a Megváltó él!